Fedezeti pont számítás példával

Olvasási idő 7 perc

Negyedik fejezetünk egy újabb fontos, a projektek gazdaságosságának elemzésével kapcsolatos témakört foglal össze. A fedezeti pont a jövedelmezőség szemszögéből egy igen fontos mutató, a mögöttes módszertan megértésével pedig az üzleti szemlélet egy újabb dimenziójához juthatunk a bejegyzés végére. A korábbi bejegyzésekben minden információ megtalálható ahhoz, hogy valaki az adott ötletével és a projektjével el tudjon indulni, valamint fel tudja mutatni konkrét számítások alapján, hogy a projektje várhatóan mennyire lesz jövedelmező. Aki az ehhez kapcsolódó szakmai bejegyzéseket figyelemmel követi, nagy eséllyel jobban tud majd tájékozódni az érintett témákban, mintha csak egy rövidebb cikket olvasna el az interneten gyakorlati példák és esettanulmányok nélkül.

Mi a fedezeti pont?

Legegyszerűbben fogalmazva: a fedezeti pont azt az értékesítési mennyiséget jelenti, amelynél a termék előállításához, vagy éppen szolgáltatáshoz kapcsolódó valamennyi költségünk éppen megtérül. A gyakorban ez annyit jelent, hogy a fedezeti pont alatti értékesítési mennyiségnél a projektünk veszteséges marad (azaz több a ráfordítás, mint a bevétel), felette pedig nyereséges lesz (tehát profitot realizálunk). A fedezeti pontbantehátaz árbevétel megegyezik az összköltséggel, tehát sem nyereség, sem veszteség nem keletkezik. A következő egyszerű képletet alkalmazhatjuk a kiszámításra.

Fedezeti pont képlet
1.képlet: Fedezeti pont = Fix költségek / (egységenkénti bevétel – változó költségek egységenként) = 0

Hogyan számoljuk ki a fedezeti pontot a gyakorlatban?

A fedezeti pont, azaz „break even” úgy számolható ki, hogy a fix költségeket elosztjuk a fajlagos, egy értékesítési egységre jutó fedezettel.

A fedezeti pont illusztrálása
2. ábra A fedezeti pont illusztrálása

Habár az ábrán folyamatos növekedést észlelhetünk, ez nem minden esetben van így. A termelési mennyiség és az árak az aktuális piaci viszonyokat követik a valóságban, ezért kicsit nehézkes ezeket a paramétereket teljesen precízen előre jelezni.

A fedezeti pont számítása során a modell folyamatosan növekvő (stabil) bevétellel számol, amely sokszor a valóságot nem igazán tükrözi, viszont arra tökéletes, hogy egy kezdeti képet adjon a projekt várható jövedelmezőségéről, különböző értékesítési volumenek mellett.

Amit még fontos figyelembe venni, hogy abban az esetben, ha nehezen határozható meg a fedezeti pont, mert nagyon párhuzamosan mozog az összes költség és bevétel, akkor  a projekt feltételezhetően kevésbé lesz sikeres.

További korlátja a modellnek, hogy a kezdeti beruházáshoz kapcsolódó költségek hatását nem egyszerű kimutatni általa, sem pedig azt, hogy mennyivel változik a szükséges mennyiség az idő előrehaladtával.

Be tudsz mutatni egy egyszerű gazdasági számítást vagy módszert, amit gyakran használsz a munkád során és hasznosnak tartod?

Mik a fix költségek?

Az állandó avagy fix költség (angolul “Fixed Cost” vagy röviden “FC”) olyan kiadást jelent, amely nem változik az értékesítés, termelés növekedésével vagy csökkenésével, és amelyet a vállalat tevékenységétől vagy teljesítményétől függetlenül kell megfizetni. Például egy gyártó vállalatnak rendszeres bérleti díjat kell fizetnie a gyárterület használatáért függetlenül attól, hogy mennyit termel vagy keres a tevékenység keretében. Bár a gyakorlatban (például a szerződés újra tárgyalásával) csökkenteni lehetne a bérleti díj jelentette költséget, azonban ezeket a költségeket nem lehet teljesen megszüntetni, így állandónak tekinthetők.

Az állandó költségek közé tartoznak az alábbi tipikus tételek:

  • a vállalatirányításban foglalkoztatott személyek bérköltsége;
  • bérleti díj (pl. irodaépület), 
  • haszongépjármű lízing költsége;
  • hirdetés (ha előre meghatározott, rendszeresen ütemezett tételekről van szó, viszont a marketing általában változó költség);
  • telefon- és internetköltségek;
  • szolgáltatások alapdíja;
  • biztosítás;
  • hitelek törlesztése.

Mik a változó költségek?

Azokat a költségeket nevezzük változó költségnek, amelyek alakulása elsődlegesen az értékesítés nagyságától függ. Többek között az alábbi példákról van szó: 

  • közvetlen anyagköltségek: azon nyersanyagok, természeti erőforrások, amelyek a termék előállításához szükségesek;
  • közműhasználat – villany, gáz vagy víz -, amely az aktivitással nő; 
  • szállítási költségek;
  • közvetlen gyártásban és értékesítésben foglalkoztatott munkaerő bérezése
  • Külsős partnerek, megbízottak (freelancing) díjazása;
  • jutalékok kifizetése (sales) eladásból, értékesítők teljesítménybére.

Mikor melyik a változó és a fix költség?

A telefonköltség lehet változó, de a hirdetési költség is utóbbi kategóriába sorolható. Röviden és tömören: attól függ. Ismernünk kell a rendelkezésre álló háttérinformációkat, a költségek felmerülési idejét, gyakoriságát és egyéb fontos tételeket ahhoz, hogy ezt magabiztosan és egyszerűen el tudjuk dönteni.

Ha valaki többet hirdet, akkor igencsak valószínű, hogy több bevétele keletkezhet. Lehet egy állandó költséggel tervezni, és azon felül pedig egy változó költségkerettel is.

Valamint például a szállítás, fuvarozás gyakorisága változhat az eladott mennyiségtől.

Ezeknek a figyelembe vétele nagyrészt a vállalati politikától, valamint a cégen belül kialakult gyakorlattól függ.

KöltségVáltozóFix
Alapanyag (pl.: fém, papír )X
FizetésekX
Elektromos áram, víz, gázX
IrodabérletX
Hirdetési költségek X
Csomagolási költségekX
4. táblázat: példák fix és változó költségekre

Mikor merülnek fel a költségek?

A kalkuláció során éves szintre számítjuk a költségeket, de fontos figyelembe venni a likviditás szempontjából, hogy éven belül pontosan mikor merülnek fel.

  • az évente egyszer és az évente többször fizetendő tételek;
  • a szezonális költségek;
  • karbantartás miatti leállások;
  • értékesítésből származó bevétel változása.

Továbbá érdemes tudni, hogy léteznek fix, változó és sávosan változó költségek is. Az utóbbitól most eltekintünk, de ha egy nagyobb volumen kerül megvételre, akkor arra gyakran lehet kedvezményt kapni a cég számára, amely a beszerzést megvalósítja.

Gyakorlati példa a fedezeti pont számítására

Az elméleti áttekintést követően nézzünk egy egyszerű példát. Az értékeket természetesen szabadon lehet helyettesíteni a saját iparág, üzleti szektor paramétereit alkalmazva.

(Az árak euróban kerültek feltüntetésre, mert ha egyszer bevezetik az eurót Magyarországon, ezt a bejegyzést sem kell majd újraírni.)

Tételek – az éves eladáshozKöltségek (euró)
FIX költségek összesen éves szinten30.000
Műhely bérleti díja12.000
Biztosítás1.200
Gyártóegység bérleti díja vagy egy gép megvásárlása az adott évben16.800
Változó költségek összesen (egységenként)12
Anyagköltség3
Munkadíj6
Szállítási, csomagolási költség3
Eladási ár (egységenként)30
4. táblázat: a fedezeti pont számításához rendelkezésre álló költség adatok

Break-even point számítás:

A 4. táblázatban áttekinthetjük a fix és változó költségeket, valamint az eladási árat. A fentebb már bemutatott képletet alkalmazva igen könnyen kiszámíthatjuk a fedezeti pontot, amelyet bármilyen típusú üzleti tevékenység elindítása előtt érdemes meghatároznunk a tisztánlátás jegyében.

A fix költségek teljes összegét tehát el kell osztani az (egységenkénti) eladási ár és a változó költségek különbségével. Számokkal helyettesítve az alábbi eredményt fogjuk kapni:

30.000 / (30-12) = 1.667

Tehát az adott vállalatnak a vizsgált termékből legalább 1667 darabot kell eladni egy évben, mert pontosan ennél a mennyiségnél fog az árbevétel megegyezni az összköltséggel. Így ebben az esetben valamint sem nyereség, sem pedig veszteség nem keletkezne. Amennyiben a cég 1667 darabnál kevesebbet tud eladni, akkor veszteségesen működik, mert költségei nagyobbak, mint a bevételei. Optimista szcenáriót feltételezve pedig az 1667 darabnál magasabb eladásnál már profitot termel a vállalat. Utóbbi természetesen nem a tevékenység elindításának első időszakában kerül sorra, így nagyon fontos, hogy objektíven és reálisan nézzünk szembe a ránk váró kiadások mindennemű típusával.

Az 5. ábra még tisztábban illusztrálja a break-even point lényegét. A teljes alapszámítás és az ábra ingyen jár a projektmenedzsment könyv megvásárlása mellé, és egy előre elkészített mintaként nagyban segítheti azokat, akik első alkalommal szeretnének ilyen kalkulációval próbálkozni saját üzleti ötletük esetében.

Alapszámítás a fedezeti pont kalkulációjához
5.  ábra: alapszámítás a fedezeti pont kalkulációjához, ami a projektmenedzsment könyvhöz ajándékba jár

Hogyan lehet növelni a megtérülést?

Nézzünk meg néhány forgatókönyvet arról, hogy milyen módon lehetne növelni a profitot az előző példa adataira támaszkodva:

Drágábban eladni: ha 10%-kal növelnénk az eladási árat, akkor a fenti képletet használva ezt kapnánk: 30.000 / (33 – 12) = 1.429, azaz már ekkora eladási volumen felett is nyereség keletkezne. Lehet-e egyáltalán növelni a termék árát úgy, hogy közbe ne veszítsük el a vevőinket? Ez leginkább attól függ, mennyire árérzékenyek a vevőink, valamint mennyire kiélezett az értük folyó piaci verseny.

Az áremelés helyett elképzelhető, hogy inkább a fix költségeket kellene csökkenteni. Ha utóbbiakat 8.000 euróval sikerülne lejjebb tornázni, akkor 30 eurós eladási ár esetén ezt kapnánk: 22.000 / (30 – 12) = 1.223, azaz csupán 1.223 darabot kellene egy évben eladni a fedezeti pont eléréséhez.

Vagy esetleg a változó költségeket tudnánk mérsékelni? Például akkor, ha legyártott darabonként 1 euróval olcsóbb csomagoló anyagot tudnánk szerezni. Amennyiben ez sikerül, akkor 30000/(30-11) alapján összesen 1579 terméket kellene eladni a nyereséges működéshez.

Egy másik opció szerint tegyük fel, hogy növelni tudjuk ez eladási nagyságot, változatlan árak és költségek mellett. Az éves értékesítés emelhető például 2000 darabra. Ekkor 2000 darab x 30 euró = 60.000 euró árbevételt jelent, míg 2.000 darab x 12 euró egységköltség, ami 24.000 euró változó költséget ad. Ehhez jön még hozzá 30.000 euró fix költség, ami 54.000 euró összköltséget jelent, így összesen 6.000 euró profit keletkezne.

Amit eddig nem vettük figyelembe, az nem más, mint a változó reklám- és értékesítési költségek. Ha azt is beépítenénk az egységenkénti darabárba 3 eurós költséggel, akkor 30.000 / (30 – 15), azaz legalább 2.000 darabot kellene eladni a nyereséges működéshez. 

Ha pedig fix reklám költségekkel készülne a számítás, havi 500 eurós kiadással, ami éves szinten 6.000 euró lenne, akkor szintén 2.000 darabot kellene eladni.

Hogyha 10.000 a profitcél és reklámozni is szeretnénk, akkor mennyit kell eladni?

Ha változó költségként vesszük még hozzá a reklámot 3 eurós darabáron és 10.000 euró profitot szeretnénk elérni, akkor a következő módon kellene kiszámolni:

(30*X)-(15*X)+30.000=10.000, ahol X az éves darabszám

Akkor levezetve, 
30X-15X-30.000=10.000
30-15X=40.000
15X=40.000
X=2.667 darabot kell eladni.

Egyszerűbb számítással pedig 
(30.000+10000)/15, azaz így is 2667 darabot kell eladni. 

De mennyi a 10.000 euró profit százalékban kifejezve?

30×2667=80.010 euró az összes árbevétel
10.000/80.010*100 = 12,5 % profit, ha még 3 eurós hirdetési költséggel is számolunk.

Kérdések a fedezeti pont számításon felül

  • Mennyi munka szükséges ahhoz, hogy a gépet X év vagy X hónap alatt ki lehessen fizetni?
  • Mennyi idő kellene ahhoz, hogy kapcsolatot építs, új ügyfeleket szerezz, vagy mennyi és mekkora marketing költségkeretre lenne szükség ahhoz, hogy elég munkát szerezz a gép folyamatos működtetésére?
  • Mennyibe kerül nekem havonta a gép fenntartása, ha nem termel?
  • Mennyiért tudnám eladni a gépet a projekt lezárásakor?
  • Mennyiért tudnám eladni a gépet, ha egy vagy két hónapon belül kellene megtennem ezt?

Az új gép kiadásnak vagy befektetésnek minősül?

A vállalkozásba történő tőkebefektetés nem kiadás, hanem befektetés. Az egyik oldalon ott van a kiadás, a másikon pedig egy eszköz a könyvelés szempontjából. A gép költsége nem a kifizetett ár, hanem az értékcsökkenés, ami a jövőbeni nyereséggel szemben költség, nem pedig a beruházás. Egyszerű példával: ha 1.000 darab alkatrészt gyártottál darabonként 5 euró nyereséggel, akkor 5000 eurót kerestél mínusz a gép értékcsökkenésének értéke ugyanerre az időszakra vetítve.

Tegyük fel, hogy egy új gépbe szeretne a cég beruházni. A jelenlegi gép a maximum kihasználtságon működik, és nem tud többet termelni. Ezért bővíteni kell. Nyilvánvaló, hogy az első megrendeléssel valószínűleg nem termeljük ki a gép beszerzési árát. Amíg nem növekszik a megrendelésállomány, addig lehetséges, hogy a gép jó ideig üresen áll, ami az értékcsökkenés miatt ezen időszakban is költséget jelent nekünk.

Ha csak a “profitban” gondolkodunk, az alábbi két klasszikus hiba egyikét követhetjük el. Az első az, hogy látunk egy munkát, ahol nagy darabonkénti “nyereséget” érhetünk el, és emiatt nagyon csábító lehetőségnek tartjuk az adott tevékenységet. Könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy megveszünk egy nagy kapacitású gépet egyetlen munkafolyamat elvégzése céljából, majd azon kapjuk magunkat, hogy egy olyan gépért fizetünk, amely az idő nagy részében csak kihasználatlanul áll.

Fontos kérdés, hogy mennyi munkát, mennyi megrendelést kell szerezni ahhoz, hogy a gép biztosan megtérüljön.

Ha nem tudunk elég munkát elvégezni az adott géppel ahhoz, hogy utóbbi kitermelje az  árát, akkor az adott időszakra számított “nyereség”, amit esetleg ezzel a munkával szerezhetnénk, teljesen haszontalanná válik, lényegében elvész a gép értékcsökkenése miatt.

A második klasszikus hiba az lehet, hogy éppen ellenkezőleg gondolkodunk. Azaz megnézzük a gép költségét, és azt gondoljuk: “Nem tudok annyi megtakarítást elérni ezen a munkafolyamaton, hogy ki tudjam fizetni a gépet, ezért nem nincs is rá szükségem”.

Érdekel a kalkulátor?

A projektmenedzsment könyv mellé ezt az ábrát ajándékba kapod. A könyv megvásárlása után csak be kell írnod a könyv hátulján található titkos linket, és meg is kapod e-mailben.

Csilinkó Ádám
Számos ország multinacionális projektjében vettem már részt, de az igazi szakmai és önismereti gyorsítósáv Japánban ért el, ahol 2 évig tevékenyen dolgoztam, mint projektvezető. Itt tapasztaltam meg igazán, hogy mennyire fontosak más tényezők is a módszertanok ismeretén kívül, mint mondjuk a kooperáció. Ismerj meg jobban a rólunk oldalon.