Megtérülési módszer egyszerűen

Olvasási idő 3 perc

Az előző bejegyzésben a business case (üzleti esettanulmány) alapjairól, és ennek “hétköznapi” alkalmazhatóságáról esett szó.

A következő mérföldkövet a megtérülés számítási módszerek jelentik, melyek segítségével objektív módon vizsgálható egy-egy projekt gazdaságossága. Az alábbiakban az egyik legegyszerűbb megtérülés számítási módszert, a megtérülési idő koncepcióját fogjuk áttekinteni. 

A megtérülési idő. Mikor használd?

Alapvetően egy nagyon egyszerű módszert kell értenünk alatta, ahol a megtérülési idő és a befektetett erőforrás – a példában a pénz – esetében vizuálisan is bemutatható, hogy mennyi idő szükséges a kezdeti beruházás megtérüléséhez.

Ezt a megközelítést akkor érdemes használni, amikor rá kellene világítani arra, hogy egy projektet minél előbb érdemes lenne megvalósítani. Elképzelhető, hogy egy ideje mindenki csak beszél erről, azonban nem történik semmilyen konkrét előrelépés az ügyben.

Egyszerű példa a megtérülési idő alkalmazására

Tegyük fel, hogy egy gyártósori gép üzembe helyezéséhez hiányzik a menedzsment jóváhagyása, mivel a gép műszaki validációja nem történt meg. Mivel a gép így a gyártási folyamatban nem használható, a munkavállalók továbbra is kézzel végzik a kérdéses műveletet (A szcenárió). Ebben az esetben a kézi többletmunka havonta 300 EUR többletköltséget jelent a vállalatnak a gépi gyártás költségszintjéhez képest, ami természetesen nem hangzik jól. (Könyvelés szerint 300,000 EUR írása lenne a helyes, de az érthetőség kedvéért elhagyjuk a nullákat ebben, és a következő példákban.)

Mi lenne, ha a fenti forgatókönyvtől eltérve, a gépsor műszaki validációjára további 1.000 EUR-t még befektetnének és üzembe helyeznék a rendszert?  Ha már úgyis ott van a gép az üzemcsarnokban, és a gyártási folyamat korszerűsítéséhez csak ez hiányzik, miért várunk? A gépsor segítségével már a következő hónaptól 300 EUR gyártási költséget takaríthatunk meg (B szcenárió). Az így felszabadult munkaerőt természetesen máshol is leköthetjük, hasznosíthatjuk, ezáltal nyereségesebb lehet a gyártás.

A tételek euróban
1. táblázat A tételek euróban

Az első táblázatban látható, hogy az első esetben nem változik semmi, “minden marad a régiben”, így havonta 300 EUR-t fizetünk ki egy olyan kézzel végzett munkafázisért, amelyet gépi gyártással egyszerűen ki tudnánk váltani. Mint láthatjuk, 5 hónap leforgása alatt a “semmittevés” költségei már másfélszer akkorák lesznek, mintha 1.000 euró ráfordítással, műszaki validáció birtokában beüzemelnénk az új gépünket.

A megtérülési módszer gyakorlati példájának szcenáriói
1. ábra: A megtérülési módszer gyakorlati példájának szcenáriói

A fenti ábrán látható, hogy amennyiben a B szcenáriót választjuk, akkor az ötödik hónap után térül meg a befektetett összeg. Ekkorra a gépi gyártásból felhalmozódó megtakarításaink már elérik, sőt meg is haladják az üzembe helyezés költségeit.

A  valóságban is sokszor történik a fenti példához hasonló, hogy akár egy évig is így “megy”, (vagy pontosabban fogalmazva áll) a projekt megvalósítás folyamata, mert hiányzik egy idő, pénz vagy szaktudás igényes kritikus lépés.

A megtérülési idő számítási módszer alapján tehát a ‘B’ alternatíva megvalósítása javasolt, mivel ebben az esetben (rövid időn belül) megtérül a kezdeti befektetés, és nem növekszik tovább a veszteség, mint az ‘A’ alternatíva esetében.

Amit nem biztos, hogy kimutat ez a leegyszerűsített számítás, hogy mi történik akkor, hogyha a gépet vagy a terméket csak 9 hónapig gyártják, illetve használják. Abban az esetben már nem biztos, hogy érdemes egy magas költségű beruházást megvalósítani.

Ha ilyet tapasztalunk, akkor érdemes súlyozni a projektet a megvalósítás nehézsége és a várható jövedelmezőség szempontjából. Mindez hogyan is történik a gyakorlatban? Ide kattintva találod a következő bejegyzésben a példát és az ábrát.

Csilinkó Ádám
Számos ország multinacionális projektjében vettem már részt, de az igazi szakmai és önismereti gyorsítósáv Japánban ért el, ahol 2 évig tevékenyen dolgoztam, mint projektvezető. Itt tapasztaltam meg igazán, hogy mennyire fontosak más tényezők is a módszertanok ismeretén kívül, mint mondjuk a kooperáció. Ismerj meg jobban a rólunk oldalon.