Six sigma összefoglaló

Ez is az a téma, amiről sokat hallani, de az önmagában nem elég, hisz meg is kell érteni. A Six sigma egy minőségfejlesztési, minőségbiztosítási módszer.

Használatához valamilyen konkrét, kiváltó tényezőnek kell lennie, például selejtszámok, hibaszázalékok csökkentése.

Atyja Bill Smith, aki 1984-ben alkotta meg a Six Sigma koncepciót. Ő a Motorola Kommunikációs Divíziójának volt vezető, tudományos főmunkatársa.

A LEAN és a Six sigma nem ugyanaz!

Ezt tisztáznom kellett, ne keverd össze!

A LEAN a folyamatok karcsúsítására fókuszál a nyolc veszteségen keresztül, amíg a Six sigma a selejtek csökkentésére, a minőség javítására.

A LEAN több vizualizációs eszközt, a Six sigma pedig több analitika eszközt használ.

Egy Six sigma projekt 2-6 hónapig tart, egy Lean projekt sokkal rövidebb, 2-4 hetes. 

Mitől is hat szigma?

A szigma (ϭ) a görög ábécé karaktere, melyet a statisztikusok a folyamatokban előforduló ingadozás kifejezésére használnak.

A szigma  megmutatja egy folyamat minőségét szórásban kifejezve. És hogy mire való a szórás: az átlagtól való eltérések nagyságát méri.

Egy folyamat annál jobb, minél kisebb a szórás ingadozása, tehát minél nagyobb a szigma.
Például a hat szigmás folyamat jobb, mint a három szigmás, mert a hat szigma esetén 3,4 darab hibás termék található egymillió darabból, míg három szigma esetén 66.807 darab hibás termék található egymillió darabból.

Miért jó? Mi a lényege?

Attól előnyös, hogy egy meghatározott, előre lefektetett minőségi irányt képvisel a szigma számok által.

Mivel egy mérőszámot használsz, ezért statisztikai alapon már könnyen meg lehet határozni a számokat, amik mérésre kerülnek, így aztán könnyedén kiszámítható.
Nagyban hozzásegíti a cégeket, hogy jobban végezzék a folyamatokat.

Six sigma fázisai

Fontos, hogy minden lépés szigorúan egymás után következzen.

DEFINE: célja a projekt megfogalmazása és elindítása

A folyamat, fejlesztési tevékenység céljának meghatározása mérőszámokkal, kvantitatív módon.
Miért van szükség a projektre, milyen célokat tűzünk ki?
Meg kell tudnod fogalmazni a projekt célját, hogy megvalósítható legyen a minőségi elvárásoknak.
Kulcsfontosságú, hogy SMART módon legyenek kijelölve. Ezután pedig jöhet a projektalapító okirat. 

MEASURE: a jelenlegi rendszer felmérése, dokumentálása

Pontosan mit szeretnél és mit tudsz mérni? A mérés segítségével számszerűsíthetők a célok.
Megadod a célértéket és a tűréstartományt is. Ebben nagy támogatód lehet a benchmarking.
Meg kell határozni, hogy milyen adatok kerüljenek használatra, honnan fognak az adatok származni, milyen mintavételi gyakoriság lesz, milyen formában kerül rögzítésre és ki a felelős ezen tevékenységek végrehajtásáért.
Majd jöhet a minőségfunkció létrehozása – QFD Quality Function Deployment.

A QFD célja a fogyasztók igényeinek minél magasabb színvonalú megértése és kielégítése. Egy olyan módszer, amely lehetővé teszi a termék konstrukció- és gyártástervezési folyamatának megtervezését, mely közös nyelvet teremt a vevők és a mérnökök közötti. 

Az elkészített dokumentációs eszköz segítségével áttekinthető képet kaphatsz a tervezés lépéseiről.

Ez mellett még FMEA is alkalmazható. (Failure Mode and Effect Analysis – Hibamód és hatáselemzés). Tehát a módszert legtöbb esetben hibaelemzésre, kockázatelemzésre használják, leginkább az autóiparban. Már a projektterv felállítása során azonosíthatók a lehetséges problémák, azok okai és hatásai, majd egységesen értékelhetők. 

Lényege, hogy az FMEA-t végző team először összegyűjti a lehetséges hibákat, valamint ezek okait, következményeit. Ezután az összes hibát, illetve hibaokot három szempont szerint külön súlyszámokkal látják el, ami ad egy mérőszámot, és ami megmutatja a következő lépéseket az előre meghatározott határokon belül. 

ANALYZE: folyamatképesség meghatározása

Az összegyűjtött adatokat összeveted a teljesítmény előírással, és különböző indexeket határozol meg.
Hipotézisek megfogalmazása és megerősítése, illetve elvetése történjen, hogy a probléma gyökérokait feltárhasd.
Ekkor már statisztikailag közelítesz a problémához, megismerted a folyamatokat, láttad mennyire felel meg az átlag a célértéknek, és azt is, hogy az egyedi értékek mennyire szóródnak az átlag körül.
Majd megkezdődhet a folyamat lehetséges kulcsbemeneteinek azonosítása. Először egyszerű eszközökkel (Pareto, FMEA, halszálka, ok-okozati mátrix stb.) azonosítsd az összes lehetséges bemenetet, majd ezeknek a kimenetre gyakorolt egyedi és kereszthatásait statisztikai módszerekkel vizsgáld!

IMPROVE: a rendszer fejlesztése 

A fejlesztés legfontosabb eszköze a kísérleti tervezés. Az előző 3 lépés során azonosíthattad a kiváltó okokat, majd erre próba jelleggel fejlesztési teszteket hajt végre a problémamegoldó csapat, és annak hatásait vizsgálja statisztikai módszerekkel.
Ezt előzetesen szimulációval, vagy kísérletekkel teszik meg. 

CONTROL: az új rendszer stabilizálása, fenntarthatóvá tétele

A folyamat stabilizálásáról szól, amennyiben az az elvárt követelményeknek megfelelően teljesít. Ezt az utolsó lépést a fenntartás fázisának is nevezzük. 
A legfőbb cél az, hogy az elért eredmények hosszú időn keresztül fennmaradjanak. Ehhez egy minőségrendszert kell felépíteni, és szabályozás szükséges. 

Amit indokolt elkészíteni: munkautasítások, tréningtervek; megelőző karbantartási terv; hosszú távú mérőrendszer elemzési terv; szabályozó tervek (amelyek közül a statisztikus folyamatszabályozás az egyik leglényegesebb); és az ipar 4.0 is képbe jön.

FONTOS: a szabályozás biztosítja azt, hogy az értékek mindig a meghatározott tűrésen belül maradjanak, mert ez a kulcsa annak, hogy a vevő mindig az általa elvárt minőséget kapja. Amennyiben a szabályozás hiányos, vagy egyáltalában nem valósul meg, akkor a folyamat nagyon gyorsan visszaáll az eredeti, nem szabályozott állapotába. Ez vevői elégedetlenséget, esetenként piacvesztést is eredményezhet.

Kik a six sigma csapat tagjai?

Champion: A vezetés tagja. Részt vesz a projektek kiválasztásában, támogatja a projektet.

Master Black Belt: Szakértői státusszal rendelkezik, a módszertant kiválóan ismeri és alkalmazza, valamint át is tudja adni. Egyszerre vezető és tanár.  Szervezeten belül egy adott terület vezetője, vagy a Six Sigma Szervezet tagja. Felhasználja a tapasztalatát, problémamegoldó képességét, az erőforrásokat kiválóan menedzseli, ezen felül felelős a Black Beltek és Green Beltek kiválasztásáért.

Black Belt: Black Belt képesítéssel rendelkezik, felelős a Six Sigma projektért. Egy évben 4-6 projektet is végig tud vinni. Ő már a projekt részleteiért felel, vezeti a projektet. Kiválóan kiismeri magát a statisztikában. Napi kapcsolatban áll a Green Belt csapat tagjaival, mentorálja őket.

Green Belt: Képesítéssel rendelkező, funkcionális dolgozó, aki Green Belt projekteket vezet illetve tagja azoknak. Kifejezetten olyan projektben dolgozik, ami a szakterülete.