Szakmai gyakorlat a vállalatok kihagyott lehetősége

Olvasási idő 2 perc

Ifjú lelkes gyakornok titánok érkeznek, tanulékonyak, fogékonyak. És mi történik? Semmi.

Mi a baj sokszor a vállalatokkal?

Nem készül fel a cég az onboardingból, és ezzel a tervezés is elmarad, tehát, hogy milyen feladatot adjon annak, aki gyakorlati munkára érkezik. Így egy nagy lehetőséget szalaszt el a mai munkaerőhiányos világban. 

Ez a bejegyzés azért született meg, mert érkezett hozzám is egy gyakornok, és ki kellett találni, hogy mit csináljon. Előre felkészültem – és nem a kávéfőzősdiből –, olyan munkát igyekeztem keresni, ami win-win szituáció lesz. Az első beszélgetésünk alapján kiderült, hogy korábban nem foglalkoztak vele, egy hónapig csak ült a az előző gyakorlati helyén és nem történt semmi. Elfelejtették.

Nálatok hogyan alakultak a gyakornokok munkái?

Mi a szakmai gyakorlat célja?

A szakmai gyakorlat remek lehetőség egy hallgató számára, aki most először találkozik a szervezet felépítésével. Betekintést nyer, hogy mi vár majd rá a “nagybetűs életben”. Szakmai gyakorlati alapokat és ismereteket szerez a mérnöki munkával kapcsolatban.

Milyen munkát lehet adni egy gyakornoknak, ami még hasznos is mindkét fél számára? 

Természetesen nem lehet mindenhova odaengedni szerelni, gépet beállítani, CNC programot írni, de vannak egyéb lehetőségek, amikkel eredményes szituáció alakulhat ki.

A legfontosabb, hogy sok cég jelenleg munkaerőhiánnyal küzd. A másik probléma, hogy a vállalat nem hatékony, nincsenek meg a folyamatok. És itt van kettő nagyszerű lehetőség.

Az egyik lehetőség, hogy a gyakornokkal a folyamatokat digitalizálni lehet. Egyik példa, hogy a a vezetőnek elég papírra felvinni a folyamatokat, és a gyakornok pedig el tudja készíteni digitálisan. Létezik olyan, ahol nem hiányoznak folyamatok? Hol nem kell a folyamatokat jobbá tenni? A magyar cégek sokszor nem hatékonyak, és ezen így is lehetne segíteni.

Mellette pedig a gyártásban még egyéb feladatot is lehet adni a gyakornok számára.

Vagy esetleg egy egyszerűbb táblázatot le tud programozni, ami a részlegnek jól jöhet. Akár egy kitöltendő formulát is el tud készíteni bármilyen folyamatra, a megadott paraméterek alapján, amit később még lehet fejleszteni.

Ha nincs igazi projekt, akkor is van projektötlet és fejlesztés

Még az előző pontot kiegészítve, azt tudjuk, hogy a digitális dolgok rendkívül gyorsan változnak. Esetleg egy új szoftvert kell beszerezni, vagy új technológiát kellene bevezetni? Nincs ideje a vezetőnek utánanézni, pedig az éves célkitűzéseiben neki is kell valamit szállítani? 

Ha nincs igazi projekt, akkor csak találj ki egy “álprojektet”, amelyet elölről hátrafelé dolgozhat ki. Ideális esetben az eredményt belső célokra használhatjátok fel, a gyakornok pedig beteheti a portfóliójába. Így segítheted őt abban is, hogy a nagy versenyben lévő munkaerőpiacon megtalálja álmai állását, vagy éppen hozzátok térjen vissza. 

Előny a vállalatok számára

Egy gyakornoki időszak alatt a cég is fel tudja mérni a hallgatók tudásszintjét, szakmai képességeit, problémamegoldó készségeit. Mindez megalapozhatja a mérnöki utánpótlást, és egy halom interjúztatást is megúszhat a HR. Az ilyenfajta utánpótlás rengeteg cégnél bevált, az egyetemi hallgatók többsége annál a cégnél helyezkedett el, ahol gyakorlatát is végezte. 

Írd meg, hogy mi volt a ti legjobb munkátok, amit adtatok a gyakornokoknak! A beküldött választ kitesszük ide a weboldalra.

Csilinkó Ádám
Számos ország multinacionális projektjében vettem már részt, de az igazi szakmai és önismereti gyorsítósáv Japánban ért el, ahol 2 évig tevékenyen dolgoztam, mint projektvezető. Itt tapasztaltam meg igazán, hogy mennyire fontosak más tényezők is a módszertanok ismeretén kívül, mint mondjuk a kooperáció. Ismerj meg jobban a rólunk oldalon.